"Abnormálisan érzékeny vagyok, és ennek sajnos voltak csúnya következményei - mondja. - Például amikor két évig depressziós voltam, és csak gyógyszeres kezeléssel tudtam talpra állni. A barátaim sokszor mondták, hogy állandóan ostorozom magam. Nemrégiben is volt néhány napom, amikor leálltam a munkával és mindennap sírtam. Fogalmam sem volt, mi bajom. Ugyanakkor ezek az érzelmi mélyrepülések és szárnyalások érleltek olyan énekesnővé, amilyen ma vagyok. Ez áldás és átok is egyben. Talán, így lehet időt állót alkotni. Ahhoz hogy érdemi mondanivalód legyen, meg kell hemperegni a 'mocsokban' is."